A zöldségfajok hőoptimuma akár több mint 10 oC-kal is eltérhet egymástól; vannak olyan fajok, amelyek a mínusz 15-20 oC-ot is elviselik károsodás nélkül, míg mások növekedésüket +10-14 oC-on befejezik. Egyesek alig igényelnek öntözést, míg mások vízfelhasználása eléri a napi 2-3 litert. Ebből következik, hogy nincs olyan év, amely minden zöldségnövényre nézve kedvező vagy éppen kedvezőtlen. Legfeljebb csak egy-egy növénycsoportra vonatkozóan állapítható ez meg. Arról nem is beszélve, hogy mi magunk is sokat tehetünk a kedvezőtlen időjárási hatások kivédésére. A múlt hónapban már idéztük Gyárfás József ismert agrártudósunk mondatát: „Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Először is az időjárás, amelyről a gazda nem tehet. De az időjárás is sokról nem tehet, amit ráfognak…”.
Sok csapadék
Végiggondolva a 2016. évet, elmaradt a légköri aszály, a szokatlanul sok, egyszerre lehulló csapadék nem egy esetben súlyos fejlődési zavarokat okozott. A sok eső következtében a mélyebb fekvésű területeken – különösen a kötöttebb talajokon – a klorózis jelensége volt megfigyelhető, amely során a paprika, a bab felső fiatal levelei kivilágosodtak, kisárgultak. A tünetek mikrotápelemek hiányára emlékeztettek, de aki próbálkozott a lombtrágyázással, kevés eredményt ért el. Hatásosabbnak bizonyult a betömörödött talaj kapálása, lazítása.
A szeptember közepén érkezett nagyobb mennyiségű csapadék máris láthatóan kihatással van a tárolt vöröshagymára, fokhagymára, sárgarépára, zellerre, petrezselyemre, de még a nagyobb vízigényű káposztafélék (pl. fejes és kelkáposzta) repedését is okozta. A kései esőzések következtében laza sejtfalak, a termésben alacsony szárazanyag-tartalom alakult ki, ami kedvez a tárolási betegségek kialakulásának, rontja a termények szállíthatóságát és tárolhatóságát. A sok csapadék különösen akkor káros, ha az későn adott, egyoldalú nitrogéntrágyázással is párosul!
Erős napsütés
Noha több volt a csapadék, mint a többéves nyári átlag, ennek ellenére rendkívül erős volt a napsugárzás. Nagymértékben megnőtt a káros UV B sugárzás, amely olyan növényeken is perzselést, nekrózist okozott, amelyeken korábban nem vagy alig ismertünk (pl. dinnye, tök, paprika, káposzta, uborka stb.) (képen). Már több kis- és nagyüzemben sikeresen alkalmaznak különféle árnyékolókat, amelyek közül jól beváltak a színes raschelhálók. Ezek kedvezőbb mikroklímát és biztos védelmet nyújtanak a napsugárzás ellen. A kísérletekben a sárga és narancssárga hálók tűnnek ilyen tekintetben a leghatékonyabbaknak.
Fagykár
Az elmúlt évben elsősorban a gyümölcsfákat (pl. kajszi, alma) érte virágzás idején súlyos fagykár, a zöldségfélék esetében a rettegett talajmenti fagyok megint elmaradtak. Hangsúlyozni kell, hogy a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések (lásd külön cikkünkben) a talajmenti fagyveszélyt változatlanul nem zárják ki! Ezt gondolják meg azok, akik, az elmúlt néhány év időjárásán felbátorodva, már április végén kezdik a szabadba ültetni a hidegérzékeny paprikát, dinnyét, tojásgyümölcsöt vagy uborkát!
Higiénia
Az időjárástól függetlenül visszatérő súlyos gond a házikertekben a nem megfelelő higiénia. Érdemes körbenézni, hogy hányan veszik komolyan a kertek őszi kitakarítását, a beteg növények (az idén volt belőle elég!) megsemmisítését, vagy az őszi talajművelést. Ha az idén is hasonlóan enyhe tél lesz, mint az elmúlt években, az ilyen elhanyagolt kertek tulajdonosai – de a szomszédjaik is – komoly terméskiesések mellett, jelentős vegyszerköltséggel számolhatnak.
